SZÓvonalak könyv keletkezése...
E könyv története...
Újságíróként mindig is írtam.
Irni tanítottak az újságIró suliban, (Földes Anna volt az osztályfőnököm), de verset írni nem...
Szóval jöttek a versek... egész életemben írogattam!
Izlelgettem, jók, nem jók, milyenek?
Valamit éreztem, de azután érdekelt, hogyan landol más lekében ez a pár vers. Hogy olvassa meg? Mi ért Ő alatta? Régi történet a befogadásról, ami mindenkinél szubjektiv...
A sors odavetett egy versportálr
www.kozkincs.hu
ahol pont ezt csináltuk.:
Egy nap egy verset lehetett feltenni és elemezgettük a másét.Nagyon izgalmas volt, iszonyú jó veresket és költőket ismertem meg,és jó más nézőpontokat, többek között Gámenczy Eduárdot, akitől első alkalommal megkérdeztem ez igazi név-e, mert olyan külünös?!
Igazi volt.
A versei ámulatba ejtettek, Eduárd iszonyú tehetséges ember!
Azt hiszem |
![]() |
Azt hiszem, szeretni kéne, Csak egyszerűen, úgy ahogy Hátradőlök itt a széken, Vagy kinyitom az ablakot. Olyan tisztán, olyan szépen, Hogy kimondani sem szabad! Mint összebújó állatok, A behavazott fák alatt. |
.................................................................
de a kedvencem, ez világirodalmi vers lehetne!:
2010-02-14 16:03:39, vasárnap | ||
Gámentzy Eduárd: Vers Neked Ha szólnál, hogyha mondanád! Én rád hajolnék mint a nád A tó vízére csendesen. Hagynám, hogy ringatózz velem. Ha nem beszélsz, mert nem lehet, Csak küldjél bármilyen jelet! Elég egy apró mozdulat, S én találok hozzád utat! - Mert megszerezlek bárhogyan! A porba rajzolom magam, Amerre jársz, amerre lépsz. - Ha nem akarsz is hozzám érsz! |
................
A verseknek tisztelettel adózva és a birtoklás különös módját megélve s ennek megadva a módját én a helyi könyvkötőnél beköttettem zöld bőrbe 150 üres lapot, és az elkészült verseket sorban beragasztgattam.
Olyan jó volt együtt kézbevenni őket, a számitógépben nem elég, ott nem is lehet jót olvasni...
Amikor vélemény lett egyikről másikról, az is mellé került. Fura vers-napló kezdett kerekedni...és ezt megszerettem. Később, mikor komolyra fordult bennem a kiadás ötlete, akkor ez a forma, hogy Grafirka, meg a firka, meg firkálgatunk, meg miért ne firkálgatnánk?...bevonult a megvalósitható álmok tárházába...bár ez így gyakorló agykontrolosnak nem olyan hihetetlen!
Gondoltam ezt folytatható a könyvben is, és leütlem megírni hogy miért jó ez, hogy bárki megteheti, mert szabad, boldog, édes különös tevékenység...és ezt hozzáadva egy könyvhöz érdekes mentális plussz keletkezik..én legjobban ezt a szöveget kedvelem...(ld. használati utasitás!) Gondoltam a köztes belefirkálókra is, akik oklevelet kapnak, amelynek szövege nagyjából készen volt már akkor korábbi grafológiai tanitásomból, egy grafológiai tréningből. Szóval így egy oklevelet kap aki merész játszani! Ám lehet ez a könyv csak egy egyszerű könyv, amit megvesz valaki magának, vagy másnak!
Azután iszapbirkóztam a cím miatt az igen széles szakmai- és baráti-, rokoni környezetemmel, hogy nem szokásos a két összetett szó..na és??? és sok a 3 szó? válasszak valmelyik javára...nem akarok!
- fura...
- na és???
-hogy belefirkálós versvendégkönyv??
- ...úgy! az!...
vendégkönyv, ami bele kell írni, rendhagyó módon.Az én életem részletei ezt hagyták jóvá...
Később ezt "művészeti társasjátékként" üdvözölte valaki, és elkezdte érdekelni az étert a könyvem...csináltam egy honlapot, megteszteltem az érdeklődést...és most íme-a-végre-valahára...
Közben a kiállításokkal kapcsolatban (www.neudlerika.eoldal.hu) sok művészzel hozott össze a sors, Eszterrel is. Madár Eszter nem csak festőművész, de könyvtervező művész is.Grafikus. Ez az egyik szakmája.
Összehajoltunk, és 50-50% ban közös alkotást hoztunk létre Eszterrel, majd Tiborral, igy lett egy 150 % os könyv :-))) Mátraházi Tiborral, akinek nagyon rájárt az agya a mi könyvünk különös ízére :-))...Létrejött a könyv, különcségekkel,
kis képgalériával,
pszichológusi előszóval,
művészeti társasjátékkal,
használati utasítással
verssel,
prózával.
Ez a SZÓvonalak c könyv!
Kiváncsisággal és szeretettel olvasd, kíváncsisággal és szeretettel alkottuk!
a szerzők